Az okos város fejlesztések jelentősége

Az innovatív és digitális megoldások az emberek közvetlen életterét biztosító települések fejlesztésének is része a nagyvárostól a tanyavilágig. A digitális technológiák integrálása a köz-, és magánszolgáltatásokba a gazdasági innováció egyik legfontosabb jelensége, azonban a technológiai eszközök öncélú használata nem jelenthet megoldást. A cél nem lehet más, mint a gazdasági és ökológiai fenntarthatóság elérése, vonzó települési környezet kialakítása és a lakók aktív részvétele a településeik életében.
A települések működtetése, a közszolgálatatások biztosítása, a távlati célú stratégiaalkotás egyaránt komplex és horizontális szemléletmódot követel. A digitális innováció hatásai – azonnali információk és elemzési lehetőség, hálózatba kapcsolódás, IoT, adatvagyon gazdálkodás, stb. – korábban elképzelhetetlen lehetőségeket teremtenek: dinamikus szolgáltatás szervezés, hatékonyság növelés, adatalapú döntéshozatal.
Az okos városok fejlesztése a kormányzati, önkormányzati, gazdasági, tudományos és civil szereplők, valamint a helyi polgárok együttműködésére épül. Az okos településsé válás minden esetben egyedi programot feltételez és a technológia fejlődésével együtt folyamatos korrekciót, nyomon követést igényel.
A Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: DJNKft.) 2019. évi kutatásai alátámasztották, hogy a digitális innováció nem csak nagyvárosi méretekben, hanem kisvárosokban, falvakban, illetve térségi szinten is eszköze a lakókörnyezet fejlesztésének (esélyegyenlőség növelése, elnéptelenedő térségek revitalizációja, hagyományos gazdálkodás újraszervezése, stb.). Naponta olvasunk axiómaként a városiasodás globális trendjéről, azonban egyrészről a klímaváltozás hatásai, a nagyvárosok közbiztonsági problémái, másrészről a digitalizáció biztosította előnyök, a munkalehetőségek rugalmasabbá válása (részmunka és távmunka lehetősége), a kedvezőbb környezeti hatások iránti igény felértékeli a vidéki lakóhelyet, a vidéki életformát. Az urbanizáció folyamata, mértéke, lehetőségei és kockázatai nem azonosak a Föld különböző területein, ezért az okos város modell szerinti fejlesztéseknek – különösen Európában – nem kizárólag a nagyvárosokra kell összpontosulnia.

Településszonda

A kutatás keretét a Lechner Tudásközpont által kidolgozott Okos város fejlesztési modell, illetve a városértékelések nemzetközi gyakorlatában alkalmazott hat fejlesztési dimenzió adja: Okos mobilitás (Smart Mobility); Okos, élhető környezet (Smart Environment); Okos emberek (Smart People); Okos életkörülmények, életminőség (Smart Living); Okos kormányzás (Smart Governance); Okos, fenntartható gazdaság (Smart Economy).

A kutatás alapvetően az állampolgárok részvételén alapul, a kutatás a közösségi tervezés települési szintű dimenziója. A települési szonda fontos eleme a helyi stakeholder-igények és preferenciák empirikus kutatása, a felhasználói szempontok felmérése, a koronavírus okozta válság által a korábbinál is jobban fókuszba kerülő digitalizáció állapotának vizsgálata, valamint helyi problématérkép készítése a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjaira tekintettel.

A települési szonda célja olyan javaslatok megfogalmazása – reflektálva a helyi közösség igényeire –, amelyek segítségével hatékonyabban szervezhető meg a vizsgált település, térség szolgáltatási rendszere, ideértve a környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható helyi tömegközlekedés, egészségügy és szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, energiatermelés kialakítását vagy a helyi erőforrásokra és hagyományokra épülő szolgáltatások szervezését. A részvételi kutatás eredménye iránymutatás az önkormányzati (és kormányzati) döntéshozók számára a konkrét helyi igényeket, trendeket és megoldásra váró problémákat illetően.