Stumpf István elmondta, az egyetem augusztus 1-jén nyitja meg kapuit. Az alapítványi fenntartású intézmény az Eszterházy Károly Egyetem sárospataki campusán elérhető szakok továbbvitele mellett több új képzést – szőlészet-borászat, turisztika-vendéglátóipar, a kulturális örökség kutatását művelő és azt aktívan fejlesztő tevékenységek – is indít majd. A későbbiekben vállalkozásfejlesztési szakkal és több továbbképzési programmal egészül majd ki a képzési portfólió. Stumpf István közös érdeknek nevezte, hogy a jövőorientált szellemiséget a természeti és kulturális örökség megbecsülésével ötvözve az egyetem elősegítse azt, hogy Sárospatak és térsége a fenntartható társadalom egyik hazai mintaképévé váljék.

Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a Digitális Kazinczy Műhely részeként szerveződő Kazinczy-programról szólva arról beszélt, hogy a kezdeményezés támogatja a nyelvtudományi kutatások és a mesterséges intelligencia, illetve további digitális technológiák összekapcsolását, ezáltal megőrizve a magyar kulturális örökség nyelvi részét. Hangsúlyozta: a magyar nyelv élő változatainak digitális rögzítése fontos feladat, a Digitális Jólét Program céljai azonban a megőrzésen is túlmutatnak.

Bajzáth Angéla, a Digitális Comenius Műhely vezetője ismertette a Digitális Comenius éves jelentést, amely egy nemzetközi elemzés keretében nyújt áttekintést a különböző országok digitális oktatási helyzetéről. A jelentés segíti az eligazodást a digitális oktatás fejlesztésének trendjei között és lehetőséget nyújt a fejlesztési irányok kijelölésére, valamint szakmai diskurzusokra.

Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Digitális Comenius jelentés fontosságáról beszélt kiemelve, hogy a névadó – többek között Sárospatakon is dolgozó – Comenius a térség nagybetűs pedagógusának tekinthető, aki munkáiban olyan módszertani javaslatokat fogalmazott meg már a 17. században, melyek ma is helytállóak, és az oktatás megújításának célrendszerében is értelmezhetőek. Ilyen a szemléltetés fontossága, a játékosság, a történeteken, szimulációkon keresztül történő megismerés és elsajátítás hatékonysága, a tanulói kreativitás és önállóság kibontakoztatása. Ezek az elvek a mai magyar köznevelés irányaiban is megjelennek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A sajtótájékoztatón Molnár Péter, a Hegyközségi Tanács elnöke az egyetem szőlész-borász képzéséről szólva arról tájékoztatott, hogy a világörökségi címmel is rendelkező Tokaji borvidék szőlészei és borászai a térség fenntartható szakmai fejlődése és a vidék megtartó ereje szempontjából kiemelt ügyként kezelik a humán háttér magas szintű fejlesztését. Molnár Péter hangsúlyozta „kulcsfontosságú, hogy a szakképzés, a közép- és felsőfokú oktatás szintjén is olyan képzés valósuljon meg, mely biztosítja az erős szakmai alapok mellett a valós, naprakész gyakorlati tudás megszerzését is”. Kitért arra: a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa szorosan együttműködik a Tokaj-Hegyalja Egyetemmel annak érdekében, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati képzése a legkiválóbb oktatók és szakmai műhelyek, szőlészetek és borászatok közreműködésével valósuljon meg. Közös cél, hogy a Tokaji kutatóintézetnél és a pincészeteknél rendelkezésre álló tudás és infrastruktúra segítse az egyetem működését.